Az egyetemi évek és a betonelem
Néha jó, ha az ember egyetemistaként álmodozik. Főleg, ha agrár egyetemen teszi ezt. Pláne akkor, ha évfolyamtársa, illetve az ő szülei már megvalósították ezt az álmot. Szóval, kezdjük az elején a történetet. Az nem kérdés számomra, hogy miért mentem agrár egyetemre. Mindig is érdekelt a mezőgazdaság. Teljesen mindegy, hogy növénytermesztésről vagy állattenyésztésről beszélünk. A célom már az egyetem megkezdése előtt konkrét és világos volt. Nem lehetett más, mint egy saját tulajdonomat képező családi gazdaság létrehozása. Minden apró mozaiknak örültem, mert szüleim nem voltak partnerek terveimben. Diáktársaim viszont annál jobban kiálltak mellettem. Jól esett az engem körülvevő szeretetben lubickolni. Így történt ez akkor is, amikor egy meghívásnak tettem eleget. Ennek köszönhetően voltam képes ellesni, hogy mi minden van elrejtve a betonelemben. Természetesen mind középiskolai, mind egyetemi előadáson már hallottama betonelemről és annak előnyeiről. De gyakorlatban alkalmazva csak akkor és ott láttam először. Őszintén mondom, hogy szerelem volt első látásra. Tehát azonnal tudtam, hogy az általam létrehozott, saját tulajdonomat képező családi gazdaságnak is részét képezi majd.
Hogyan lett családi gazdaságunk arculata a védőhálóként funkcionáló betonelem?
Amikor már láttam a fényt az alagút végén, vagyis azt, hogy képes vagyok megvalósítani álmaimat, újra megkerestem barátomat. Laza beszélgetést követően komolyra váltottuk a szót.
- Emlékszel, amikor egyetemistaként látogattalak meg titeket.
- Hogy ne emlékeznék, hiszen alig pár éve történt. De miért is kell rá emlékeznem?
- Mert rám nagy hatást gyakorolt, amit nálatok akkor és ott láttam.
- Mire gondolsz?
- A betonelemekből épített tároló egységekre, támfalakra. Hogyan jutottatok hozzá?
- Egyszerűen. Unokatestvérem napi szinten foglalkozik betonelemekkel. Ő ugyanis a Patco 95 Bt. keretei között tevékenykedik. Náluk pedig ami beton és kötődik az építőiparhoz, a legkorszerűbb változatban megtalálható. Mindez korrekt áron és garanciával. Biztos vagyok benne, hogy jól jársz, ha velük működsz együtt.
Az, hogy jól jártam, egy percig sem kérdés. Ma már az általam üzemeltetett családi gazdaság arculataként tekintek mind arra, amit annak idején barátom szüleinél láttam. Büszke vagyok rá, hogy egy évfolyamba jártunk és ismerjük, segíthetjük egymást a mai napig. De úgy érzem, hogy ő sem vélekedik erről másként.
